Valami őrületes oknyomozási hullám van a jobboldali médiában, nem is tudjuk, hova kapkodjuk a fejünket. A Heti Válaszban ugye nagyjából hetente kiderül valami Bajnairól, a melegekről vagy Csányiról, és én már csak azt várom, mikor fedezi fel magának a jobboldali sajtó Mesterházy Attilát. Most az MNO szállítja a bogárlászlói értelemben vett, iszonyatosan felkavaró szenzációt: értesüléseik szerint az Axel Springertől a Sanomáig mindenki összefogott a kormány ellen, és a Blitzkrieg V2-es csodaatombombafegyvereként nem mást fognak bevetni, mint egy hírműsort a Story4 televíziócsatornán.

Ha ez nem lenne elég, a külföldi tulajdonú magyar médiákok keresztapái egy luxusétteremben találkoztak a tervbe vett reklámadó apropóján, és ha már ott voltak, azt is megbeszélték, hogyan zsigerelik ki hirdetésmegvonással a jobboldali médiát, hogy aztán negatív hírekkel jól szétbombázzák a rázsicsökkenést végrehajtó dicsőséges kormányt. Dirk Gerkens különösen megkapja a magáét, miközben bennem egyre az a kérdés pörög, hogy mégis mire számít az Nemzeti Összeműködés Centruma, amikor nekiáll ész nélkül baszogatni valakit?

Milyen viszonyt vagy összefonódást feltételez – politikai attitűdtől függetlenül –, hogy a reklámokból élő televíziótársaság vezetője gyakorlatilag direktívát adhat a hirdetéseket elhelyező ügynökségeknek?

Hát ennél jobb mondatot sem mostanában fogunk az MNO-n olvasni, azt hiszem. Persze rögtön tévedtem, mivel a keretesben a következő - már-már MTI-magasságokat elérő - szöveggel találkozunk:

Európában nem példa nélküli a reklámadó, államonként eltér a mértéke, van, ahol 3, van, ahol 20 százalékot ér el. Lengyelországban 20, Moldovában 10, Ukrajnában 4, Ausztriában 5, és Pakisztánban 10 százalékos.