Most, hogy elfogyott a töltött káposzta, a halászlé, a bejgli, a zserbó, a szaloncukor és egyébként is elég volt az otthonülésből, dolgozni is kell és még a belvárosi lüktetés is hiányzik, biztosan ki fogsz mozdulni. Az is biztos, hogy éhes leszel és ha így lesz, akkor arra is mérget vehetünk, hogy előbb-utóbb be fogsz menni a Kazinczy utcában nyílt Karavánba, a street food olajszagú Mekkájába.

Mit tudhat néhány konténerben felállított gyorsétkezde egy hősugárzókkal fölszerelt sörsátor alatt, ahol pultoknál állva és sörpadokon ülve ehetünk curry-s kolbászt, lángost, hot dogot, palacsintát, rántott sajtot, szendvicseket és tésztákat? Ha nem úgy állunk hozzá a dologhoz, amire a Karaván marketingje épül és nem hisszük azt, hogy itt fogjuk látni és átélni a gasztroforradalom diadalát minden fölött, akkor csak néha fogunk csalódni. Bukovics Martinnal megfejtettük, hogy mire is tökéletes ez a hely: kiszakadhatunk az eddig megszokott utcai gyorsétkezdék sokszor gusztustalan és egyáltalán nem olcsó köréből.

Advertisement

A hely bejárata egy nagyon tetszetős, modern alkotás, fából. Illeszkedik az utcaképbe, de azért feltűnő is, és sokkal bizalomgerjesztőbb, mint egy rossz giroszos, ahol a kirakatban premierplánban izzad a "szakács" a husinkra.

A karácsony előtti tizenegynéhány fokban még biciklivel is élmény volt legurulni, ami azt jelzi, hogy ez nyáron még vonzóbbá teheti a helyet. Bent is jó idő volt a fűtőtestek miatt, bár a sörsátor alatt terjengő, átható olajszag zavaró volt. Sajnos pár perc alatt rájöttünk arra is, hogy ha valaki tényleg egy kicsit is komolyan gondolja ezt a street food témát, akkor csinál egy franchise-t a Petró Hentesből és Fény Utcai Piac 3. emeleti lángososából. Finom lesz a kolbász, jó lesz a lángos és mindezek mellé lehet majd kérni barna Szalon-sört is. Ezektől függetlenül azért végigettünk mindent... majdnem mindent.

Currywurst (950 HUF)

Az első és majdnem az utolsó hely is volt, amit kipróbáltunk, a kolbászokat árusító furgon. Martinnak nagyon megtetszett, hogy van valami Németországból átvett dolog, én is hajlottam rá, hogy ez egy jó kezdés lehet. Botrányosan nagyot tévedtünk. Mindkettőnk meglepetésére kaptunk egy kicsi, de legalább rettentő minőségű kolbászt, egy zsömlével. Az a kevéske curry, ami volt a kolbászon valami zacskós műanyag aroma volt. A szósz sem volt túlságosan curry-s, meg eleve olyan, amilyennek kéne lennie. Ha a hasonló berlini helyeket vesszük alapul, akkor a szósznak egy fűszeres, paradicsomos, curry-s szósznak kéne lennie. Ehhez képest ez inkább egy sós, borsos, felvizezett ketchupra hasonlított. Lelkierőnk miatt megettük az egészet, de mind a ketten arra jutottunk, hogy a Moszkva Széll Kálmán téren lévő Petró hentesnél ennél sokkal olcsóbban, sokkal jobbat ehetünk.

Bukovics-Mátrai-pontszám: 1/10

Lángos (mivel több fajta lángos van, így az ár is változó, az alap 390 forint)

Két kisebb lángosból áll az adag, külön tudjuk variálni, hogy melyik milyen legyen. Mi egy klasszikus sajtos-tejfölöset és lilahagyma lekváros-libatepertőset (!) választottunk, 665 forintot fizettünk érte, vagyis boldogabbak voltunk, mint a currywurst esetében. A sajtos-tejfölös feltétei korrektek voltak, normális tejföllel és normális trappistával kenték/szórták meg a tésztát. A lilahagymalekvároson a lekvár kifejezetten finom volt, a tepertő kevésbé, de még elfogadható. Sajnos a lényeg - a tészta -, nagyon nem volt meggyőző. Szivacsos volt és sótlan, ez pedig a legszomorúbb dolog, ami történhet egy lángossal. Ár/érték arányban nagyságrendekben jobb volt, mint a kolbász, de ennél olcsóbban finomat is ehetünk a Fény Utcai Piac 3. emeletén.

Advertisement

Vagyis az első két hely után ott tartottunk, hogy a magyar street food-mennyország a Széll Kálmán tér 300 méteres körzetében van. Miközben ettünk, rádöbbentem, hogy az olajszag a lángosostól származik. Amikor sütötték. fel is tűnt, hogy ég az olaj. Ezért lehet, hogy nem sült át rendesen a tészta és maradt szivacsos. Elkeseredni tehát nem kell. A helyben van perspektíva, csak a dagasztást kell jobban megsózni és a lángot kell visszavenni.

Bukovics-Mátrai-pontszám: 4/10

Mangalica és Társai hot dog (1000 forint)

Miután egy kicsit pihentünk és elméletben sikerre vittük a Petró-Lángos bolthálózatot, összeszedtük a bátorságunkat és elmentünk venni egy hot dogot. Már az elkészítésnél sejtettük, hogy ez a hely megmentheti a szemünkben a Karavánt, hisz frissen karamellizálták a hagymát a rostlapon, mellette megpirították a virslit, előkaptak egy molnárkát, amit szintén feldobtak a sütőlapra és miután elkészült, nyakon öntötték mustárral és ketchuppal, amelyek nem voltak szétvizezve. Miután megkóstoltuk, világossá vált, hogy nem csak a szemünk káprázott. A virsli nem a szokásos húsipari hulladékokból összesajtolt rémálom, hanem rendes hús, a hagyma nem égett meg, de nem is maradt nyers, a molnárka pedig tényleg az volt, nem vákuumzacskóból előrántott, rommá tartósítószerezett műanyag kifli. Olyannyira meggyőző a hely, hogy Martin végre evett olyan hot dogot, ami ízlett neki. Náluk vásárolhattunk volna még egy "kétkezes" mangalicaburgert is körettel 1800 forintért és a kisebbik ételükből kiindulva, az sem lenne tévedés.

Bukovics-Mátrai-pontszám: 7/10 (csak azért nem 8, mert egy adaggal nem jutnánk messzire)

Paneer, rántott sajt-tál, wasabis majonézzel (1350 forint)

A mangalicás hely után vettünk egy meleg bort, amivel végre nem vágtak át minket: hot wine (meleg bor) volt kiírva. Mi voltunk az idióták, hogy mulled wine-t (forralt bort) vártunk. Így hát a meleg fűszeres alkohol mellé vettünk egy jó sajttálat, amire kb. 15 percet vártunk, de szóltak előre, hogy lefogyott a pályájuk és nem két perc lesz. Közben megiszogattuk a forralt melegített egri bikavért, ami egyébként nem volt rossz, azt leszámítva, hogy a forralt bor (gasztroforradalom ide, vagy oda) finomabb. A tál négy sajtból, cheddarból, camembert-ből, retro-ból (trappista) és mozzarellából áll. Mi sajnos csak 3 fajtát kaptunk és a mozzarella kimaradt (nem volt elég előkészítve és elfogyott), a kimaradót camembert-rel pótolták.

Advertisement

Azt kell mondjuk, ez megéri 1350 forintért. Már csak azért is, mert otthon igazi pokol rántott sajtot készíteni, hiszen duplán kell panírozni, rengeteg olaj kell hozzá és ha nem vagyunk rutinosak, akkor kilyukad, kifolyik, túlsül. Egy szó mint száz: ezt érdemes vendéglátóban vásárolni, ha jót akarunk magunknak. A négy sajt pont olyan volt, mint amilyennek vártuk őket: közepesen jó minőségűek. A wasabis majonézben csalódnunk kellett, mert mind a ketten nagyon örültünk, hogy ilyen ötletes kis dolgot ehetünk, de sajnos elég kompromisszumkereső öntet volt. Csak kicsit volt wasabis, pedig ha valaki ilyet kér, az valószínűleg azért tesz ilyet, mert szereti a wasabit és annak orrfacsaró hatását. Na, ennek sajnos nem volt ilyenje.

Kb. 25 dkg sajtot kaptunk a pénzünkért, amivel egyedül jól is laktunk volna és tényleg jó volt annyira, amennyire egy panírozott sajt jó lehet. Elégedettek voltunk. Írtam, hogy nem tragédia, hogy beúsztak az adagokkal: tényleg nem az, nem is akadtunk ki, de azért azt megjegyezném, hogy elég amatőr húzás. Legalábbis én nem tudom elképzelni, hogy szakácsként azt mondtam volna, hogy "bocs, elfogyott a tonhal, de adok helyette lazacot".

Bukovics-Mátrai-pontszám: 6/10 (mert attól még gáz beúszni, hogy nem halálos bűn)

La Crepe, Nutellás-banános palacsinta, pontosabban crepe (750 forint)

Mi a legdrágább opciót választottuk a menüből. Ajándékba kaptunk mellé egy (állítólag) saját gyártású gyümölcsszószt. Én elhittem, hogy tényleg saját, mert gyümölcs íze volt, és nem egy szétcukrozott valamit adtak. Ha a saját kategóriájában nézzük, ebben nem volt hiba. Vastagon megkenték rendes Nutellával, tele volt vékonyra szeletelt (!!!) banánnal és a tészta is kifejezetten jó volt. Talán annyit említenénk meg, hogy 750 forint kicsit sok ezért, de az is igaz, hogy mi a legdrágább dolgot választottuk, a többi 500-600 forint körül alakul.

Bukovics-Mátrai-pontszám: 8/10

Összességében a Karaván jó lehetőséget nyújt arra, hogy elfogadható minőségű ételeket fogyasszunk gyorsan. Elkerülve, a sokszor ételmérgezésbe fulladó kínaizásokat, a rossz gyros-okat, a felfújt tésztájú, ehetetlen feltétű pizzaszeleteket és a tartósítószerrel fűszerezett hamburgereket és csirke darabokat árúsító, nagy gyorséttermeket. Ez pedig üdvözlendő.

Van még egy hely a Karavánban, amit több okból kifolyólag sem próbáltunk ki: a neve Gourm'n Go, aminél nagyobb közhelyet képtelenek lennénk kitalálni. Az étlapjukon carbonara volt 1490 forintért -tisztelettel kérünk mindenkit, hagyja a carbonarat, mert kevés helyen készítik úgy, ahogy kell és otthon is pikk-pakk megcsinálhatjuk-, ha valaki mégiscsak mindenképpen ilyet akar ennyiért, akkor legalább egy normális étteremben kérje, ahol felszolgálók, tányéron teszik elénk. Akadt még náluk arrabiata, olívabogyóval 1790 (?!) forintért, ami egy kis tésztáért, csípős olajért, fokhagymáért és petrezselyemért és paradicsomszószért nagyon sok pénz, a szendvicseiket innentől kezdve nem kívántuk.

Ha esetleg te ettél már náluk, akkor kommentben írd meg, hogy hülyék voltunk-e, hogy nem próbáltuk ki!

Tetszik amit csinálunk? Akkor kövess minket itt, Facebookon és ask.fm-en is!