Lázár János után újabb kormánypárti politikus, ezúttal Rogán Antal fejtegette a Nemzet-csoport kapcsán: “csak a vak nem látja, hogy egyébként ez a három orgánum egyre közelebb kerül a szélsőjobbhoz, illetve a szélsőjobb nézeteihez.” Korábban Kövér László nyilatkozott arról, hogy “a Magyar Nemzet és a Hír Televízió a mi szempontunkból nem kezelhető másként, mint ellenzéki orgánumként, ahonnan támogatást nem, ellenben támadást, indokolatlan bírálatot bármikor kaphatunk.”

Nyilván az üggyel kapcsolatos politikusi megnyilvánulások egy része színtiszta cinizmus: ilyen volt például, mikor Lázár azt ecsetelte, hogy a HírTV diszkriminálja a kormánypárti megszólalókat. (Mindezt azután, hogy Orbánék be nem vallott bojkottot hirdettek a Nemzet, a HírTV és a Lánchíd Rádió ellen Simicska kirohanásai miatt.) Ugyanakkor feltehetőleg a politikusok és a közélet más szereplői is elhiszik, hogy a Nemzet-csoport egyik percről a másikra átment/átmehet kormányellenesbe, csak mert Simicska úgy akarja. Ha pedig Puzsér Róbert múlt heti, Tapolcáról, Jobbikról és TGM-ről szóló publicisztikájának visszhangját nézzük, azt látjuk: sokan még azt is komolyan gondolják, hogy hirtelen bekövetkezik a jobbikos fordulat. Sőt, hogy már be is következett.

Advertisement

Jó kérdés, hogy ha a szövegértés, illetve egy adott médium hangvételének belövése egy újságíró, blogger, civil aktivista számára is nehézséget okoz, mégis mit várhatunk néhány kormánypárti politikustól. Az pedig tény, hogy sokan úgy nyilatkoznak különböző lapokról, médiumokról, hogy azokat egyáltalán nem szoktál nézni és olvasni. A Magyar Nemzetet és különféle kormánypárti lapokat is rendszeresen olvasó TGM ritka kivétel: nálunk még az újságírók egy része is csak akkor vesz a kezébe nyomtatott lapot, ha az ingyen benn van a szerkesztőségi asztalon. Egyébként pedig közkedvelt reakció balról, hogy “én a kezembe nem veszem a Magyar Hírlapot”, ahogy jobbról, hogy “nahát, olvas ma még valaki Népszavát?” Hát, neked legalábbis mindenképpen kéne, ha már napi szinten politikával foglalkozol. Nem is igazán értem, mit várnak az újságírók a nyomtatott lapok olvasottságát illetően, ha még ők sem hajlandóak fizetni értük.

Na de a kormánypártok valami egész gyönyörű félreértésben vannak: láthatóan úgy gondolják, a Magyar Nemzet egy csapásra ellenzéki/jobbikos lett, ellenben a most átalakításra kerülő Napi Gazdaság majd újra sokkal barátságosabb lesz Orbánékkal. Továbbá a különböző cikkekből kiderült még, hogy a Heti Válaszra viszont még számítanak, azt nem akarják egyelőre elvetni.

Csak remélni merem, hogy elsősorban tulajdonosi viszonyokról beszélnek, nem pedig tartalomról, mert akkor teljes tévedésben vannak. Mitől lenne a Magyar Nemzet ma barátságtalanabb a kormánnyal, mint a Heti Válasz? Az elmúlt öt évben épp a Nemzet volt elfogultabb a Fidesz-KDNP-vel szemben, míg most azt láthatjuk, hogy nagyjából felzárkózott a Heti Válasz mellé: már nem megy annyira eseményszámba, ha a Nemzetben is értékelvű, jobbról bíráló kritika jelenik meg, mint korábban.

Advertisement

Amikor is egyébként négy kritikus vezércikkből hármat az a Csermely Péter írt meg, akitől most az új kormánybarát napilap felépítését várják. Attól a Csermelytől, aki vezércikkben felvetette már Hoffmann Rózsa és Seszták Miklós lemondását, és aki a reklámadó kapcsán tavaly nyáron leírta: “a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára.” Csermely volt továbbá az is, akinek műsorvezetésével elindult a HírTV-n a Versus című műsor azzal a céllal, hogy valamivel keményebb kérdések végre a kormánypártiaknak is fel legyenek téve időnként a csatornán. Az első adásban rögtön meg is szívatta Kerényi Imrét, aki nem tudott mit kezdeni azzal, hogy az említett tévében kell értelmes és jogos kérdésekre válaszolnia. Szintén Csermely volt egyébként, akiről Csintalan ezt nyilatkozta a Magyar Narancsnak: “Csermely a tulajdonost azzal kezdte szédíteni tavaly április után, hogy a Hír Tv és a Magyar Nemzetegész stábja arra vár, hogy üssünk már rá a kormányra, szedjük szét őket. Ezt nekem személy szerint is mondta.“

Mindezzel csak azt akarom mondani: nem igazán lennék meglepve, ha a megújuló Napi Gazdaság és a Magyar Nemzet közti különbség nem lenne akkora a jövőben. Persze, utóbbitól most már több várható, hogy végre felszabadult a kormánypártok nyomása alól, és az Online vezetése is szakmai kezekbe került. (Tóth Szabolcstól messze nívósabb teljesítmény várható, mint mondjuk Élő Gábortól.) De azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Nemzet mostani stábja elkezd a Jobbikhoz közeledni. Épp azok maradtak a lapnál, akiknek azért volt némi tartásuk, míg a Jobbikhoz mondjuk a Célpont egykori vezetője, Kisberk Szabolcs közeledik, aki az N1TV főszerkesztője lett.

Ahogy, sajnos vagy sem, az sem feltételezhető, hogy a Nemzetben mostantól a lehető legkeményebben ütnék a kormányt - jobbról. Persze, biztos van olyan kormánypárti politikus, aki szerint már az ellenzékiségnek számít, hogy nem tolják majd nagy erővel az összes aktuális kormányzati bullshitet, nem megélhetésibevándorlóznak vagy drogosújságíróznak, amikor épp azt kell. Esetleg nem félnek majd megírni azt sem, ha mondjuk nem tetszik nekik a vasárnapi zárva tartás. Na bumm, ez sem lesz még jobbikosság. Ahogy az sem, ha Puzsér Róbert azt ecseteli, Vonáékat nem tartja már igazi veszélynek. Ettől még szerintem téved, de azért szöveget értelmezni tudni kéne.

A jobboldali sajtó átalakulását mindenesetre érdeklődéssel figyelem, és a Fidesznek csak gratulálni tudok a Nemzet-csoport ellen folytatott hadjáratához. Ezzel a szerencsétlen, nevetséges hozzáállással ugyanis sokkal jobban hozzájárult ahhoz, hogy elidegenítse magától és kormányától az említett médiumoknak dolgozókat, mint mondjuk azt Simicska tehetné bármiféle tulajdonosi nyomással. Meglesz ennek a böjtje a következő években, illetve egy esetleges kormányváltás után. Számunkra pedig a pozitív hozadéka: végre egyre több jobboldali sajtótermékben lehet majd olvasni a Fidesz értékelvű konzervatív kritikáját. Épp ideje.