Én nem tudom, Önök hogy vannak vele, de én személy szerint örülök. Örülök, hogy végre olyan ember került a magyar futballválogatott élére, aki úgy tűnik, érti a dolgát, el tudja helyezni Magyarországot a világtérképen, utálja a kommunistákat, és vannak víziói is. (Hogy ezek a víziók most éppen LSD-től vannak-e vagy a polgári hevülettől, az - véleményem szerint - részletkérdés.)

A szakemberrel készült interjúból süt, hogy neki mindene a foci. Ilyen, szívvel-lélekkel teli emberek kellenek a Honi Labdarúgásnak, ilyen lánglelkű próféták, akik csak Vele (Her-re fordítanám angolban, asszonynemű szirén a foci) foglalkoznak. Lehet froclizni, lehet beszólogatni, még hisztizni is lehet, egyet nem lehet azonban elvenni: a magyar futballválogatott kapitánya él-hal a szakmájáért. Ha kell, hosszas kérdéssorokon át tudja fejtegetni azt, hogy milyen lesz az új NB II, s szerintem ez nagy szó a nemzeti válogatott kapitányától. Miért kéne neki ilyen kis ügyekkel törődnie, mint a másodosztály? Mégis törődik vele!

Advertisement

A talán túlságosan hosszúra nyúló interjúból minden fanyalgó számára kiderülhet, hogy Orbán Viktor a szakma minden oldalát kívülről-belülről ismeri, nincs olyan területe a sportágnak, melyről ne tudna hosszasan eszmét cserélni a szakma bármely szereplőjével. Pep Guardiola? Lófasz ő ehhez a remek sportemberhez képest. Szinte már csodálkozunk: lehetséges-e egyáltalán emberileg ennyit foglalkozni egy témával? Még ha ez a munkánk, akkor is, még ha mi vagyunk egy nemzet válogatottjának edzője. Hogy jut így idő más dolgokra, családra, gyerekekre?

Hát ez a mi nemzeti válogatottunk edzője. Egy arany ember.