Gyurcsány Ferencről már sokszor hittük azt, hogy végleg begombázott és bedobta a törölközőt: az utóbbi években számos performansszal bizonyította, hogy némi olcsó népszerűségért cserébe gyakorlatilag a saját anyját is eladná reneszánsz freskóként, aztán jól visszaigényelné az áfát. Ismerjük ezt a vonását kormányzása idejéből is: a tánc, az ájulós kormányszóvivő, az Ágybavizelő Ferenc-performansz, de még az őszödi beszéd is beleillik ebbe a sorba. Nem is beszélve a Kattints a Miniszterelnökre kampányról. Meg a szopránban előadott fagyiajánlásról.

Bukása óta eddig leginkább különböző őrült beszédekkel, szakácskönyvvel, mobilappal, drámai dokumentumfilmekkel és macskás képekkel próbálkozott, tegnap azonban új szánalmassági szintre emelte saját figyelemkurvaságát azzal, hogy a Kelemen Kabátban nevű zenekar felkérésére elment "DJ-zni" egy buliba.

Lehet, hogy van, aki szerint ez vicces. Lehet, hogy ez hoz Gyurcsánynak esetleg egy-két szavazót, vagy legalább megint beszélnek róla. Én is írok róla, persze. Viszont nem tudom, megéri-e Gyurcsánynak lesüllyedni a trashcelebek, alekoszok, berkik, berényimikik szintjére és elmenni bulikba "DJ-zni". Szerintem ez nem vicces, és ehhez asszisztálni sem vicces, sajnálom is, hogy két általam régóta követett és kedvelt tumbász is belekeveredett valahogyan az eseményekbe. Szóval amikor a záró We Will Rock You alatt zeng az elkúrtad, amolyan mosolygósan, kedélyesen akkor ki mire gondol?

Zöldi László korábbi posztunkra reagálva írta róla: „Nagy orrú, pocakosodó, hevesen gesztikuláló, kora ötvenes politikus. Kívülről akarta megreformálni az MSZP-t, ami belülről sem sikerült neki. Kétszer alapított kormányt, de az országlása nehezen megvalósítható ötletekbe fúlt. A bukása után új pártot hozott létre, ennek élén keresi helyét a közéletben. (…) A hibáiról, tévedéseiről sokszor írtam e rovatban, kommunikációs képességét azonban elismerem.” Ez még mindig a helykeresés? Vagy ez a kommunikációs képesség?

Lehet, hogy mostanra Gyurcsány tényleg végleg begombázott. Viszont ahelyében nem akarnám, hogy a kis Marcikának ennyire kelljen majd szégyellnie az apját.