ElƑzƑ posztomban mĂĄr lefektettem, mit gondolok MagyarorszĂĄg helyzetĂ©rƑl a vilĂĄgban. Röviden összefoglalva: MagyarorszĂĄg vĂĄlaszĂșton ĂĄll, mivel egyszerre nem tarthatĂł a NATO- Ă©s EU-tagsĂĄg, illetve az ezen szervezetek Ă©rtĂ©keivel szembemenƑ, OroszorszĂĄg felĂ© Ășgy jellegileg, mint gazdasĂĄgilag, hovatovĂĄbb retorikailag erƑsödƑ dörgölƑzĂ©s. Olyan nincs, hogy nem leszĂŒnk gyarmat. De mit kĂ­nĂĄlnak a gyarmattartĂłk?

A mostani helyzetben ugyanis a kormĂĄnynak – Ă©s a kormĂĄnyra esetleg hatĂĄst gyakorlĂł tömegeknek, lĂĄsd Majdan – lehetƑsĂ©ge van dönteni arrĂłl, hogy hova akar tartozni. A Majdant emlegetik a jobboldali publicistĂĄk is – persze nĂĄluk mindenkĂ©ppen csak a CIA szervezhet ilyen megmozdulĂĄst. Nem vagyunk naivak: ha Ă©rdeke Ășgy kĂ­vĂĄnja, az USA akĂĄr titkosszolgĂĄlati mĂłdszereket is be fog vetni a magyar kormĂĄny ellen. Csak Ășgy mint Moszkva. Nem erkölcsi döntĂ©st kell hozni most. Hanem olyat, ami a magyar Ă©rdekeket leginkĂĄbb kĂ©pviseli.

1. EU Ă©s NATO aka Nyugat

Mit ad nekĂŒnk a nyugat?

Nem hiszem, hogy sokat kĂ©ne Ă©rvelni a nyugati orientĂĄciĂł mellett, bĂĄr egyre többen Ă©rvelnek ellene. Ezer Ă©ve Szent IstvĂĄn kirĂĄlyunk kemĂ©ny politikĂĄval vezette indĂ­totta el komporszĂĄgot nyugat felĂ©. Minden egyes alkalommal megszĂ­vtuk, amikor a nyugati Ă©rtĂ©krendet tagadĂł hatalomhoz csatlakozott az orszĂĄg – a törökökhoz Thököly idejĂ©n, a nĂ©metekhez a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș idejĂ©n. Sokszor bebizonyosodott: ide tartozunk.

Advertisement

MostanĂĄban a nyugat az EU rĂ©vĂ©n rengeteg pĂ©nzt, a NATO rĂ©vĂ©n pedig biztonsĂĄgot ad MagyarorszĂĄgnak. A demokratikusan mƱködƑ EU – minden hibĂĄja ellenĂ©re – az egyetlen olyan formĂĄciĂł, amely a globalizĂĄlĂłdĂł vilĂĄgban beleszĂłlĂĄst engedhet MagyarorszĂĄgnak a vilĂĄg ĂŒgyeibe. RĂĄadĂĄsul ez közel sem olyan, mint a VarsĂłi SzerzƑdĂ©s volt annak idejĂ©n: ha akarunk, kilĂ©pĂŒnk (bĂĄr nem Ă©ri meg), vĂ©tĂłjogunk van, miegyĂ©b. BrĂŒsszel nem Moszkva.

RĂĄadĂĄsul ezen a keretrendszeren belĂŒl MagyarorszĂĄg szabadon szövetkezhet hasonlĂł helyzetben lĂ©vƑ ĂĄllamokkal: a visegrĂĄdi, balti, illetve a balkĂĄni orszĂĄgok termĂ©szetes szövetsĂ©gesei lehetnĂ©nek MagyarorszĂĄgnak Ă©rdekeik közös kĂ©pviseletĂ©re az EurĂłpai UniĂłban. TermĂ©szetesen ehhez elƑbb törtĂ©nelmi vitĂĄinkat kĂ©ne rendezni sokukkal, amihez egy tĂ©nyleg következetes nemzetpolitikĂĄn keresztĂŒl vezetne az Ășt: nem Ășgy, hogy a kĂ©nyes tĂ©mĂĄkrĂłl nem, csak a gazdasĂĄgrĂłl beszĂ©lgetĂŒnk SzlovĂĄkiĂĄval Ă©s RomĂĄniĂĄval.

Advertisement

Mit kér ezért cserébe a nyugat?

ElsƑ sorban azt, hogy ne ĂĄruljuk el a szervezetek alapokmĂĄnyaiba foglalt Ă©rtĂ©keket. A nyugati szövetsĂ©gi rendszerrƑl sok csĂșnya dolgot el lehet mondani, AmerikĂĄban verik a nĂ©gereket, meg hĂĄt nĂ©zzĂŒk csak meg kiket is tĂĄmogatott mĂĄr ez a frĂĄnya Amerika, az EU meg ilyen bĂŒrokratikus izĂ©, Ă©s egyĂ©bkĂ©nt is buzilobbi meg dekadencia. A fƑ problĂ©ma pedig az, hogy az EU igyekszik ĂĄtlĂĄthatĂłsĂĄgot Ă©s a demokratikus alapelvek betartĂĄsĂĄt követelni a tagjaitĂłl. Az USA meg azt, hogy szövetsĂ©gi rendszerĂ©nek tagjakĂ©nt ne puszilkodjunk az oroszokkal.

Advertisement

2. Oroszorszåg és a keleti szél

Mit ad nekĂŒnk OroszorszĂĄg?

1848. 1948. 1956.

A rövid törtĂ©nelmi ĂĄttekintĂ©s utĂĄn nĂ©zzĂŒk, mi van ma. OroszorszĂĄg egyrĂ©szrƑl szintĂ©n pĂ©nzt kĂ­nĂĄl MagyarorszĂĄgnak a mai napig ĂĄtlĂĄthatatlan, suttyomban kötött paksi hitelszerzƑdĂ©ssel, mĂĄsrĂ©szt egy olyan illiberĂĄlis berendezkedĂ©st, ami lĂĄthatĂłan nagyon tetszik OrbĂĄn Viktornak. KözpontosĂ­tott, egyszemĂ©lyi vezetĂ©st Ă©s örök hatalmat. Ehhez le kell bontani a nyugati mintĂĄra kiĂ©pĂ­tett jogĂĄllamot Ă©s ki kell vĂ©reztetni az önszervezƑdƑ tĂĄrsadalom minden prĂłbĂĄlkozĂĄsĂĄt. Itt nincs buzilobbi meg dekadencia, itt "rend" van Ă©s "fegyelem", nem lehet csak Ășgy beleszĂłlni abba, hogy mit csinĂĄlnak a fejesek.

Advertisement

A keleti nyitĂĄst elƑtĂ©rbe helyezƑ, pragmatikusnak tartott, gazdasĂĄgi Ă©rdekek mentĂ©n vezĂ©relt kĂŒlpolitika összessĂ©gĂ©ben egyelƑre kudarcosnak lĂĄtszik: a bizonytalan környezet miatt tartĂłzkodĂł nyugati befektetƑk helyĂ©re nem tolonganak a keleti fĂ©nyes urak.

Mit kér ezért cserébe Oroszorszåg?

Annyit, hogy a magyar kormĂĄny kĂ©pviselje Ă©rdekeit EurĂłpĂĄban. Semmi mĂĄst. Nem követel ĂĄtlĂĄthatĂłsĂĄgot, nem követel demokrĂĄciĂĄt, mert nem Ă©rdeke, nĂĄluk sincsenek ilyen dolgok. MiĂ©rt kĂ©rnĂ©k szĂĄmon? OroszorszĂĄgnak az a jĂł, ha van egy betonbiztos trĂłjai falova EurĂłpĂĄban. Mi nem vagyunk rĂĄkĂ©nyszerĂŒlve arra a billegƑ szerepre, ami miatt Ukrajna sohasem lesz igazĂĄn stabil orszĂĄg, hanem Ă©rthetetlen mĂłdon önkĂ©nt vĂĄllaljuk azt. FĂ©lelmeim szerint ebbƑl egy klasszikus kĂ©t-szĂ©k-között-a-padlĂł helyzet lesz, miközben mĂĄr most is magunkra maradtunk. Nincsenek barĂĄtaink.

Advertisement

3. KonklĂșziĂłk

FĂ©lreĂ©rtĂ©s ne essĂ©k, nem a nyugati Ă©rdekek szolgai kiszolgĂĄlĂĄsĂĄt, a nyugati pĂ©ldĂĄk adaptĂĄlĂĄs nĂ©lkĂŒli mĂĄsolĂĄsĂĄt propagĂĄlom. Meg kell talĂĄlnunk a sajĂĄtos magyar utat, de ezt az utat az EurĂłpai UniĂłn belĂŒl kell megtalĂĄlnunk: itt van rĂĄ a legnagyobb lehetƑsĂ©gĂŒnk, egyĂŒttmƱködve a hasonlĂł helyzetben lĂ©vƑ ĂĄllamokkal.

Az oroszokhoz valĂł dörgölƑzĂ©snek vĂ©lemĂ©nyem szerint egyetlen elƑnye van, de ez az elƑny nem MagyarorszĂĄg, hanem a Fidesz Ă©s a Fidesz körĂŒli Ă©rdekhĂĄlĂł szĂĄmĂĄra realizĂĄlhatĂł csak. OroszorszĂĄg kebelĂ©n minden gond nĂ©lkĂŒl kiĂ©pĂ­thetƑ egy olyan korrupt, kizsĂĄkmĂĄnyolĂł Ă©s antidemokratikus ĂĄllam, melynek alapjait a Fidesz az elmĂșlt nĂ©gy Ă©vben nagy szorgalommal rakta le. Az EU Ă©s az USA ezt nem hagynĂĄ. Nem a magyarokĂ©rt, ne legyenek illĂșziĂłink. Az EU-nak nem Ă©rdeke finanszĂ­rozni egy ilyen ĂĄllamot, az USA-nak pedig nincs szĂŒksĂ©ge orosz csatlĂłsra EurĂłpĂĄn Ă©s a szövetsĂ©gi rendszerĂ©n belĂŒl.