Meddig tarthat a magyar kormĂĄny Ă©letveszĂ©lyes egyensĂșlyozĂĄsa az EU, az USA Ă©s OroszorszĂĄg között? VĂ©lemĂ©nyĂŒnk szerint nem sokĂĄig: hamarosan dönteni kell, hogy mit is akarunk.

Hat kormĂĄnytisztviselƑt Ă©s kormĂĄnyhoz közel ĂĄllĂł szemĂ©lyt tiltott el az amerikai kormĂĄnyzat az USA-ba valĂł beutazĂĄstĂłl. A pontos nĂ©vsor nem ismert, a hĂ­rbe hozott Habony ÁrpĂĄd Ă©s a SzĂĄzadvĂ©g vezetƑi cĂĄfoltĂĄk, a NAV elnöke viszont egyelƑre nem kommentĂĄlta Ă©rintettsĂ©gĂ©t. Az Index informĂĄciĂłi szerint a kemĂ©ny lĂ©pĂ©s mögött elsƑ sorban nem politikai motivĂĄciĂł, hanem egy hazai korrupciĂłs ĂŒgy ĂĄll. Egy amerikai cĂ©get ugyanis a legprimitĂ­vebb korrupciĂłs mĂłdszerrel kĂ­nĂĄltĂĄk meg kormĂĄnyhoz, Ă©s/vagy NAV-hoz közel ĂĄllĂł szemĂ©lyek. TrĂłcsĂĄnyi igazsĂĄgĂŒgyminiszter LĂĄzĂĄr JĂĄnos azĂ©rt nem akarja Ƒket beidĂ©zni, mert Ƒket is megilleti az ĂĄrtatlansĂĄg vĂ©lelme. Vicces ezt hallani abban az orszĂĄgban, ahol a kormĂĄny politikai ellensĂ©geit ez az elƑzĂ©kenysĂ©g egyĂ©bkĂ©nt nem illeti meg.

SzögezzĂŒk le elƑször is, hogy a botrĂĄny kirobbanĂĄsa nem az amerikaikon mĂșlt. Ha rajtuk mĂșlik, akkor csak a kormĂĄny kapott volna egy komoly jelzĂ©st arrĂłl, hogy legfƑbb barĂĄtunknak nem igazĂĄn tetszenek a dolgok errefelĂ©. A kormĂĄnyközeli SzĂĄzadvĂ©g tulajdonĂĄban lĂ©vƑ Napi GazdasĂĄg azonban mĂĄr elƑre megprĂłbĂĄlt megfelelƑ szĂ­nezetƱ, szabadsĂĄgharcos narratĂ­vĂĄt adni az ĂŒgynek, ami tökĂ©letesen visszafelĂ© sĂŒlt el. EbbƑl arra következtethetĂŒnk, hogy az USA egyelƑre nem akart ennyire nyĂ­lt konfliktust OrbĂĄnnal, a bĂ©nĂĄzĂĄsnak hĂĄla azonban sikerĂŒlt vilĂĄggĂĄ kĂŒrtölni a kĂ­nos helyzetet. BefelĂ© persze ettƑl mĂ©g mƱködni fog a szabadsĂĄgharcos retorika.

A botrĂĄny viszont azĂ©rt nƑhet nagyra, mert összesƱrƱsödik benne minden, amin az OrbĂĄn-rendszer elbukhat. EgyrĂ©szrƑl maga az amerikai ĂŒgyvivƑ, AndrĂ© Goodfriend nevezte meg a HorvĂĄth AndrĂĄs ĂĄltal nyilvĂĄnossĂĄgra hozott ĂĄfacsalĂĄsi botrĂĄnyt Ă©s a trafikĂŒgyet, mint olyan korrupciĂłs ĂŒgyeket, melyekrƑl szĂł van. A trafikĂŒgy a mĂĄsodik OrbĂĄn-kormĂĄny egyik legvitatottabb intĂ©zkedĂ©se, a mai napig nem ĂĄtlĂĄthatĂł döntĂ©si folyamat utĂĄn mĂłdon juttattak ĂĄllami monopĂłliumhoz a gyƑzteseket, SzekszĂĄrdon pĂ©ldĂĄul hangfelvĂ©tel bizonyĂ­totta, hogy pĂĄrtpreferencia alapjĂĄn vĂĄlogattak a jelentkezƑkbƑl. A HorvĂĄth AndrĂĄs-fĂ©l NAV-botrĂĄny pedig feltĂ©telezett sĂșlyĂĄt nĂ©zve teljesen arĂĄnytalan elbĂĄnĂĄsban rĂ©szesĂŒlt a magyar hatĂłsĂĄgok rĂ©szĂ©rƑl. Mondjuk Ășgy, hogy nem rĂ©szesĂŒlt sehogy belƑle.

Advertisement

MĂĄsrĂ©szt az amerikaiak diplomĂĄciai szempontbĂłl kifejezetten drasztikus lĂ©pĂ©se rĂĄvilĂĄgĂ­t az USA Ă©s MagyarorszĂĄg rendkĂ­vĂŒl elhidegĂŒlt viszonyĂĄra. Az elmĂșlt hĂłnapokban a legmagasabb szinteken kritizĂĄltĂĄk hazĂĄnkat: Bill Clinton volt Ă©s Barack Obama jelenlegi elnök is felhĂ­vta a figyelmet MagyarorszĂĄgra a civil szfĂ©rĂĄt Ă©rƑ kormĂĄnyzati vizsgĂĄlatok kapcsĂĄn, Victoria Nuland pedig egĂ©szen konkrĂ©tan utalt a korrupciĂłra, a demokrĂĄcia leĂ©pĂ­tĂ©sĂ©re Ă©s a paksi hitelszerzƑdĂ©sre. Az USA tehĂĄt mostanĂĄban kiemelten foglalkozik MagyarorszĂĄggal, pedig az ĂĄltaluk kifogĂĄsolt folyamatok nem mostanĂĄban kezdƑdtek.

Az idei tusvĂĄnyosi beszĂ©d Ăłta azonban vilĂĄgos, hogy OrbĂĄn Viktor olyan tĂĄrsadalmi rendszert szeretne felĂ©pĂ­teni MagyarorszĂĄgon, amely alapjaiban tĂ©r el Nyugat-EurĂłpa Ă©s fƑkĂ©ppen az Amerikai EgyesĂŒlt Államok preferĂĄlt irĂĄnyĂĄtĂłl Ă©s egyre inkĂĄbb közelĂ­t Vlagyimir Putyin felfogĂĄsĂĄhoz. A kormĂĄnyfƑ ĂĄltal nagyon helyesen illiberĂĄlis ĂĄllamnak nevezett formĂĄciĂł nevĂ©bƑl adĂłdĂł fƑ tulajdonsĂĄga, hogy nem liberĂĄlis. A tƑlĂŒnk nyugatra fekvƑ orszĂĄgok egyik alapvetƑ tulajdonsĂĄga, hogy – az OrbĂĄn ĂĄltal kritizĂĄlt szempontbĂłl legalĂĄbbis – liberĂĄlisak. Ezek az orszĂĄgok lassan huszonöt Ă©ve katonai-politikai-gazdasĂĄgi szövetsĂ©geseink, 1997 Ăłta NATO-, 2004 Ăłta EU-tagok vagyunk.

Advertisement

Ennek a tĂĄg szövetsĂ©gi rendszernek az Ă©v eleje Ăłta a tusvĂĄnyosi beszĂ©dben pozitĂ­v pĂ©ldakĂ©nt emlĂ­tett illiberĂĄlis OroszorszĂĄg az ellensĂ©ge. Az ukrĂĄn vĂĄlsĂĄg felkavarta az ĂĄllĂłvizet, sokan Ășj hideghĂĄborĂșrĂłl beszĂ©lnek, talĂĄn nem is ĂĄllnak annyira messze az igazsĂĄgtĂłl. A nyugati orszĂĄgok (mi is ide tartozunk mĂ©g) szankciĂłkat vezettek be OroszorszĂĄg ellen, miutĂĄn az hadĂŒzenet Ă©s egyĂ©b formasĂĄgok nĂ©lkĂŒl egyszerƱen elcsatolta a KrĂ­m-fĂ©lszigetet UkrajnĂĄtĂłl. Lehet vitatni, hogy kinek van igaza az ĂŒgyben. Az viszont biztos, hogy az Ășj helyzetben az OrbĂĄn-kormĂĄny eddig sem zökkenƑmentes lavĂ­rozĂĄsa BrĂŒsszel, Moszkva Ă©s Washington között Ă©letveszĂ©lyessĂ© vĂĄlt, miközben Ă©vtizedekre elköteleztĂŒk magunkat OroszorszĂĄggal a paksi bƑvĂ­tĂ©srƑl titokban, mindenfĂ©le elƑzetes egyeztetĂ©s kötött Ă©s rĂ©szleteiben mai napig titkos szerzƑdĂ©ssel.

RĂ©szben Ă©rthetƑ a mƱfelhĂĄborodĂĄs LĂĄzĂĄr JĂĄnos Ă©s a kormĂĄnypĂĄrti sajtĂł rĂ©szĂ©rƑl, akik most szarkasztikusan azt kĂ©rdezgetik, hogy tĂ©nyleg azt feltĂ©telezi-e Schiffer AndrĂĄs, a baloldal vagy akĂĄrki, hogy a demokrĂĄcia hazĂĄjĂĄban azĂ©rt csak most szednek elƑ egy korrupciĂłs ĂŒgyet, mert kĂŒlpolitikai okokbĂłl Ă©pen szĂŒksĂ©gĂŒk van rĂĄ. Ha-ha. Cut the crap, ahogy a mƱvelt amerikai mondanĂĄ. MĂ©g csak mƱbalhĂ©bĂłl sem kell Ășgy hasraesni az amerikaiaktĂłl, mint ahogy a GyurcsĂĄny-pĂĄrt a mĂĄsik oldalon mindig is tette. Ha kĂŒlpolitikai Ă©rdeke Ășgy kĂ­vĂĄnja – mĂĄrpedig jelenleg Ășgy kĂ­vĂĄnja – akkor az USA azzal fogja kikĂ©szĂ­teni OrbĂĄn Viktor kormĂĄnyĂĄt, ami csak a kezĂ©be akad.

Advertisement

Ugyanis ebben a sakkjĂĄtszmĂĄban mi parasztok vagyunk mind Putyin, mind az USA szemĂ©ben. A kormĂĄny azt hangsĂșlyozza, hogy Amerika a barĂĄtunk, OroszorszĂĄggal pedig a gazdasĂĄgi Ă©rdekeink miatt kell fenntartani a jĂł viszonyt; meg azĂ©rt a mĂ©rtĂ©ktelen mennyisĂ©gƱ EU-s pĂ©nzek elƑnyeit is jĂł lenne Ă©lvezni a tovĂĄbbiakban is. Be kell lĂĄtni azonban, hogy jelen helyzetben ez a hĂĄrom dolog egyszerre nem fog menni. BrĂŒsszel mĂ©g csak-csak elnĂ©zte az alacsonyan tartott deficit miatt az alapĂ©rtĂ©keivel valĂł folyamatos szembemenĂ©st; Washington nem fogja. Biztos vagyok benne, hogy Putyin sem csupa szĂ­vjĂłsĂĄgbĂłl ad temĂ©rdek pĂ©nzt az Ășj atomerƑmƱre, Ă©s be fogja nyĂșjtani a szĂĄmlĂĄt, ha elĂ©gtelennek Ă©rzi a cserĂ©be nyĂșjtott szolgĂĄltatĂĄsokat.

Itt az ideje vĂ©gleg eldönteni, hogy melyik oldalra ĂĄllunk. Sok ilyen helyzetben volt mĂĄr törtĂ©nelme sorĂĄn a mindenkori magyar vezetĂ©s, Ă©s ĂĄltalĂĄban rosszul döntött. Rosszul döntöttĂŒnk a törökök kiƱzĂ©sekor, rosszul döntöttĂŒnk az elsƑ vilĂĄghĂĄborĂș idejĂ©n Ă©s rosszul döntöttĂŒnk a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș idejĂ©n is. UtĂĄna mĂĄr nem volt lehetƑsĂ©gĂŒnk dönteni. Az elmĂșlt huszonöt Ă©vben elszalasztottuk az esĂ©lyt, hogy a visegrĂĄdi orszĂĄgokkal egy olyan egyĂŒttmƱködĂ©st Ă©pĂ­tsĂŒnk ki, amely kĂ©pes ellenĂĄllni BrĂŒsszelnek, Washingtonnak, MoszkvĂĄnak, pedig itt tĂ©nyleg nagy kĂŒlönbsĂ©get jelentene az összefogĂĄs. SzĂłval egyedĂŒl vagyunk.

OroszorszĂĄg, vagy EU Ă©s NATO? Mert olyan opciĂł nincs, hogy nem leszĂŒnk gyarmat.