A Charlie Hebdo-mer√©nylet ut√°n kialakult egy el√©g otromba szok√°s: valamennyi m√©sz√°rl√°sn√°l, fŇĎk√©nt nem-eur√≥pai t√°mad√°sokn√°l t√∂megek kezdtek a k√∂z√∂ss√©gi m√©di√°ban zs√∂szv√≠zni, mintegy √©rz√©keltetv√©n, hogy a Szemforgat√≥ Liber√°lisokkal √©s az √Āls√°gos Nyugattal szemben ŇĎk akkor sem hallgatnak, ha mondjuk kereszt√©nyek az √°ldozatok. Vagy afrikaiak. Az persze l√©nyegtelen, hogy az afrikai m√©sz√°rl√°sr√≥l eleve onnan √©rtes√ľlhettek, hogy a nyugati sajt√≥ meg√≠rta, c√≠mlapon tartotta, hogy t√∂bben felh√≠vt√°k a figyelmet a brut√°lis m√©sz√°rl√°sra. A megsz√≥lal√≥k ezzel egyar√°nt megs√©rtett√©k a CH-mer√©nyletben elhunytak eml√©k√©t, ahogy a t√∂bbi m√©sz√°rl√°s √°ldozatai√©t is: nem valakivel szemben kell r√°juk eml√©kezni, az ŇĎ trag√©di√°jukr√≥l besz√©lni, hanem √∂nmaguk jog√°n. Ahogy a francia karikaturist√°k√©ir√≥l is.

De m√°r a trag√©dia napj√°n-m√°snapj√°n elkezdŇĎd√∂tt a karikaturist√°k gyal√°z√°sa, trag√©di√°juk semmibev√©tele. Miut√°n szerencs√©re rendk√≠v√ľl sokan ki√°lltak a sz√≥l√°sszabads√°g mellett √©s a vall√°si fanatizmus ellen, a je suis Charlie-t n√©h√°nyan sikeresen f√©lre√©rtelmezt√©k: azt gondolt√°k, azt jelenti, hogy mi mindannyian p√°rizsi karikaturist√°k vagyunk, akik rendszeres idŇĎk√∂z√∂nk√©nt g√ļnyol√≥dunk rajzainkkal k√ľl√∂nb√∂zŇĎ egyh√°zakon, p√°rtokon, szem√©lyeken. Azt hitt√©k, a sz√≥l√°sszabads√°g igenl√©se √©s a mellette val√≥ ki√°ll√°s, s √≠gy a halottakkal val√≥ jelk√©pes azonosul√°s azt jelenti: vel√ľk megegyezŇĎ √°ll√°spontra kell helyezkednem a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ vall√°sokat, politikai oldalakat illetŇĎen.

Mik√∂zben egy dologban t√©nyleg √©rdemes mell√©j√ľk √°llni: abban, hogy ki√°llunk a szekulariz√°ci√≥ √©s az egy√©ni szabads√°gjogok fontoss√°ga mellett. Ha ugyanis nem v√©dj√ľk meg √©rt√©keinket, t√©nyleg nem lesz m√°s h√°tra, mint a Michel Houellebecq leg√ļjabb reg√©ny√©ben megjelen√≠tett beh√≥dol√°s.

A k√∂nyvet a Heti V√°lasz szerzŇĎje √ļgy √©rtelmezte, hogy az egy v√°dirat a liber√°lis Eur√≥pa ellen, egyben a k√∂nyvbemutat√≥n arr√≥l besz√©lt: Franciaorsz√°gnak √©rdemes lenne megvizsg√°lnia ragaszkod√°s√°t a szekularizmushoz. A liber√°lis Eur√≥p√°t k√°rhoztat√≥k szerint ezek az √©rt√©kek nekimentek a hagyom√°nynak √©s a csal√°d szents√©g√©nek, √©s √©pp ez√©rt is lehet az iszl√°m√© a j√∂vŇĎ, ‚Äěaki√© a gyermek, az√© a j√∂vŇĎ.‚ÄĚ

Neh√©z mit kezdeni ezzel a fajta nem t√ļl ig√©nyes leegyszerŇĪs√≠t√©ssel.

Nyilv√°n a demogr√°fia alakul√°sa miatt lehet kongatni a v√©szharangokat, azt mondani viszont, hogy a megsz√ľletett gyerekek sz√°m√°nak cs√∂kken√©s√©t a borzalmas szabadoss√°g √©s az egy√©ni szabads√°gjogok fontoss√°ga okozn√°, legal√°bb annyira f√©lrevezetŇĎ, mint az eg√©szet a melegh√°zass√°g bevezet√©s√©re fogni. Bizony, att√≥l m√©g, hogy h√°zasodhatnak bizonyos helyeken a melegek is, nem lesz kedv√ľk kevesebb gyereket sz√ľlni a heteroszexu√°lisoknak. Csakhogy k√∂zrej√°tszanak egy√©b k√∂r√ľlm√©nyek is, melyek nem felt√©tlen√ľl a szekularizmussal meg a liberalizmussal vannak √∂sszef√ľgg√©sben. Itt Magyarorsz√°gon p√©ld√°ul k√∂nnyŇĪ azt mondani, hogy sz√ľljenek min√©l t√∂bben ‚Äď csak h√°t mibŇĎl meg mire? A k√∂r√ľlm√©nyek, az √©letlehetŇĎs√©gek nem felt√©tlen√ľl ezt seg√≠tik elŇĎ. Egy√©bk√©nt azt is k√©tlem, hogy az √°tlagos eur√≥pai polg√°rok olyanok lenn√©nek, mint a Beh√≥dol√°s hedonista-nihilista fŇĎhŇĎse.

Advertisement

P√°pay Gy√∂rgy √≠rta nagyon helyesen a tegnapi Magyar Nemzetben: ‚ÄěAz √°llam √©s az egyh√°z sz√©tv√°laszt√°sa olyan √©rt√©k, amit a kereszt√©nyeknek is p√°rtolniuk kell, mert ez a vall√°sszabads√°g alapfelt√©tele, √≠gy az ŇĎ szabads√°guk√© is. Houellebecq k√∂nyv√©nek egyik √ľzenete, hogy ha Eur√≥p√°ban √°llam √©s vall√°s √ļjra k√∂zeledni kezd egym√°shoz, demogr√°fiai √©s egy√©b okokb√≥l egy√°ltal√°n nem biztos, hogy az a kereszt√©nys√©gnek kedvez.‚ÄĚ De kedvezhet egy√©bk√©nt ideiglenesen nekik is ‚Äď azt√°n ha fordul a kocka, m√°soknak. Eur√≥pa nem-kereszt√©ny lakoss√°ga (√©s bizony, a kereszt√©ny gy√∂kerek ellen√©re sz√°muk nem √©pp alacsony) pedig nem √≥hajtja mag√°t a kereszt√©nys√©g szab√°lyainak al√°vetni, nem k√≠v√°n √ļgy √©lni, ahogy azt egy kisebbs√©g megszabja sz√°m√°ra. √ćgy van ez egy√©bk√©nt m√°s vall√°sokkal szemben is.

EttŇĎl m√©g persze el lehet mondani, hogy a szekularizmusnak is vannak t√ļlhajt√°sai, √©s hogy tal√°n nem k√©ne egy II. J√°nos P√°l p√°la szobrot lebont√°sra √≠t√©lni, ha m√°r egyszer fel lett √°ll√≠tva. Nem √°rt senkinek, a nem-kereszt√©nyeknek sem, √©s √©ppens√©ggel az Eur√≥pa kultur√°lis √∂r√∂ks√©g√©hez, hagyom√°ny√°hoz val√≥ hŇĪs√©g azt is kell(ene) jelentse, hogy a nyilv√°noss√°gban is nyugodtan megjelen√≠thess√©k n√©zeteiket a kereszt√©nyek.

Ahogy a szekularizmus h√≠vei, a vall√°sok kig√ļnyol√≥i is. Ennek harcosai voltak a Charlie Hebdo karikaturist√°i, az iszlamista sz√©lsŇĎs√©gesek tett√©re pedig nem lehet az a v√°laszunk, hogy akkor ne nagyon s√©rtegess√ľk ŇĎket. Van egy South Park-epiz√≥d, melyben Mohamed-√°br√°zol√°s miatt be akarnak tiltani egy Family Guy-r√©szt, tartv√°n a terrorist√°k megtorl√°s√°t√≥l. A pr√≥f√©t√°val val√≥ po√©nkod√°s hol lehetne √∂nc√©l√ļbb, mint egy Family Guy-epiz√≥dban: az epiz√≥d √ľzenete m√©gis az, hogy nem engedhet√ľnk a terrornak, nem l√©phet√ľnk h√°tr√°bb, ki kell √°llnunk a sz√≥l√°sszabads√°g √©s a liber√°lis szabads√°gjogok mellett.

Advertisement

Nem a liberalizmus nagyobb dicsŇĎs√©g√©re v√°lik az, amikor egy egyesek szerint √≠zl√©stelen tr√©fa miatt letart√≥ztatnak egy francia komikust, Dieudonn√© M‚Äôbalaa M‚Äôbal√°t. Ez is ugyan√ļgy a sz√≥l√°sszabads√°g csorb√≠t√°s√°t mutatja, m√©g akkor is, ha ŇĎ √©ppens√©ggel egyesek √©rtelmez√©se szerint a karikaturist√°k k√°r√°ra viccelŇĎd√∂tt. Ki kell mondani, hogy ez a sz√≥l√°sszabads√°g korl√°toz√°sa ‚Äď a liber√°lis szabads√°gjogok megk√©rdŇĎjelezŇĎi viszont √©pp ennek a letart√≥ztat√°snak √∂r√ľlhetn√©nek a legjobban. Hiszen az √°ltaluk olyannyira k√°rhoztatott sz√≥l√°sszabads√°got (ami csak szabadoss√°g, nem igaz?) fel√ľl√≠rt√°k m√°s szempontok, itt √©ppen a terrorizmusra hivatkozva. √Čs mi m√°s is hangozhatna pozit√≠vabban az egy√©ni szabads√°gjogok tagad√≥i sz√°m√°ra, mint a liberalizmust visszametsŇĎ rendp√°rtis√°g. Ugyanezen okb√≥l csaphatn√°nak egym√°s kez√©be a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ gyŇĪl√∂letbesz√©d-t√∂rv√©nyek szorgalmaz√≥ival is, akik szint√©n t√ļlzott liberalizmusr√≥l szoktak besz√©lni √©s arr√≥l, hogy vannak fontosabb szempontok is.

Pedig itt Eur√≥p√°ban hat√°rozottan ki kellene amellett √°llnunk: nincsenek ilyen szempontok, az egy√©ni szabads√°gjogok, a szekulariz√°ci√≥ √°ltalunk fontosnak, k√≠v√°natosnak tartott √©rt√©kek. Ezek szolg√°lj√°k a vall√°s-, a sz√≥l√°s-, a gy√ľlekez√©si- √©s m√©g rengeteg egy√©b szabads√°gjogot. Amikor ezek s√©r√ľlnek, az nem azt jelenti, hogy a liber√°lis √©rt√©keket el kell vetni, hanem hogy m√©g hat√°rozottabban kell ki√°llnunk mellett√ľk. Itt Magyarorsz√°gon p√©ld√°ul az√©rt, hogy a hatalom ne int√©zm√©nyes√≠thesse a korrupci√≥t, a m√°sik hatalom meg ne verethessen v√©gig minim√°lis k√∂vetkezm√©nyekkel b√©k√©s t√ľntetŇĎk√∂n.

√Čs hogy k√ľl√∂nb√∂zŇĎ vall√°si fanatikusok ne hihess√©k, hogy majd nem fogunk ink√°bb besz√©lni sem r√≥luk, csak nehogy megt√°madjanak minket. Dehogynem, fogunk. Eur√≥p√°nak b√ľszk√©nek kellene lennie √©rt√©keire, nem pedig √∂ngyŇĪl√∂lŇĎ m√≥don azok √°ls√°goss√°g√°r√≥l delir√°lnia, ezzel is elŇĎseg√≠tve sz√©lsŇĎs√©ges iszlamist√°k terjeszked√©s√©t. Ahogy Bak√≥ Bea √≠rta nemr√©g a Mandineren: ‚ÄěA jobboldalon sokaknak szitoksz√≥ lett a liberalizmus, pedig az egy√©ni szabads√°got a k√∂z√©ppontba √°ll√≠t√≥ klasszikus liberalizmus n√©lk√ľl megn√©zn√©m, hol tartan√°nk ma.‚ÄĚ Egy√©bk√©nt ezeket az egy√©ni szabads√°gjogokat gyakorolj√°k a szabads√°g ellenzŇĎi is napr√≥l napra, √©s √©pp a sz√≥l√°sszabads√°gra hivatkoznak, amikor mondjuk a kommentfolyamokban k√∂zz√©tett mocskol√≥d√°sukr√≥l van sz√≥. Persze, a liberalizmussal is mindig csak addig van baj, am√≠g a m√°s szabads√°gjog√°t kell korl√°tozni.

Advertisement

Bizony, ha el akarjuk ker√ľlni a beh√≥dol√°st, a leghat√°rozottabban ki kell √°llnunk √©rt√©keink mellett.